A szedresi scraptábor az élet nagy kérdéseivel összefüggésben

szerző: Belső Olga

Az elmúlt napokban ismét csodálatos napokat töltött együtt az ország scrappertársadalmának bevállalósabb része, meg aki pont ráért. A szedresi táborban a non-stop (kb. szó szerint) alkotásnak és az inspiráló közegnek köszönhetően már-már mélyfilozófiai szintre jutottunk el többen, habár ehhez alighanem köze volt az elfogyasztott alkoholmennyiségnek is, ezért jó az ottalvós tábor, ugye. Lényeg, hogy mi már tudjuk, hogy a létezés legmagasabb szintje a scrapperség.

Történt ugyanis, hogy az utolsó órák egyikében, amikor még javában alkottunk, Biki néni (Vincze-Ritter Viki) megjegyezte, hogy az egyik barátnője életmód táborban volt a hétvégén, csak ő már otthon van. Na, hát ebből is látszik, hogy az életmód, az két napig tart. De a scrapperség, az meg maga a boldogság, a végső válasz (42).

Mert hát nézzük csak meg, mit tanítanak az ilyen életmód táborokban végső soron hosszú, tömött mondatokban, bő nyállal? Hát azt, hogy találd meg a boldogságot, és adnak hozzá mindenféle ködös iránymutatást is, köszi.

Na de konkrétan hogy találjam meg a boldogságot, elmondanád, drága? Hát úgy, hogy megvalósítod önmagadat. Na most mit csináltunk mi álló három napon keresztül? Boldogok voltunk. Miért voltunk boldogok? Mert van egy hobbink, amin keresztül megvalósítjuk magunkat. Szóval egyrészt mi már rég megláttuk a boldogság kék madarát, másrészt vele együtt szárnyalunk.  A boldogság és az önmegvalósítás tehát végső soron egy hobbi, amit lehetőleg jó társaságban gyakorlunk.

Ezzel rövidre is zártuk az élet nagy kérdését, mint Tamcsi az albumkötést.

Úgyhogy beszéljünk a gyakorlatról.

Szedres már nem új hely, tavaly is volt itt egy tábor, ami úgy jött, hogy nem bírtuk ki Tarjánig, Czencz Viki pedig volt olyan jó fej, és megszervezte. Meg idén is, mivel az azért egy elég vonzó dolog, hogy van egy elképesztően tágas és világos alkotótér, körülöttünk meg (a falakon kívül, ugye) lovak és növények. Az étteremben meg étel, de arról inkább ne beszéljünk, mindegy, teljes ellátást is kaptunk.

26502404285_4b8fc22a61_k

Szóval egyéni kalandos utakon, de végül sikerrel összeverődtünk mi, negyvenakárhányan, és kezdődhetett az alkotás.

20160415_164630_resized

Péntek este NőiCsizma tartott workshopot, ő egy nagyon vagány albumot mutatott, amivel a következő három nap el is szórakoztunk, habár szerinte négy óra alatt el lehet készíteni. Hát nekem egy oldal volt négy óra, de azért szerettem. Az album hullámkartonból volt, de nem a boltban kapható, steril verzióból, hanem ilyen szétcsócsált kartondobozokból. Letéptük a felső borítást (igen, a hullámkarton-hámozás rozéfröccsel meditatív). Itt-ott régi könyvlapokkal dekoráltuk, sokat gessóztunk, és szintén szétcincált (és sajtreszelővel vintázsolt) farmernadrág darabokkal díszítettük. Meg sok-sok aranyfóliával, szóval tényleg elképesztően menő albumokat sikerült összehozni, bár én soha többé nem akarom többet látni (és mosogatni) a stenciljeimet. (Ugyanitt stencilek eladók) :D.

26476399676_4f992a2cb6_k

szedres

 Másnap kora hajnalban, na jó, reggeli után kezdődött Merika és Kovaxka art journalos workshopja, sokat tanulhattunk a mesterektől, elméletben és gyakorlatban egyaránt, habár engem sajnos félúton eltérített a Ranga-baba. Mert volt ám velünk egy kisbaba is, hát, az anyukája, Sophie ezen a hétvégén leginkább fejben alkotott, de mi legalább babázhattunk kedvünkre.

25899474883_2afde745de_c 20160416_131145_resized

Jaj, el ne felejtsem, tanultunk egy új szót is: monyó. Ez úgy készül, hogy málnaszörp, vodka, és egy csepp tabasco, és nem szabad rögtön lenyelni, hanem a szájban kell tartani egy darabig és öblögetni vele. Thanks for Farkas Detti. Monyó=kicsattanó röhögés, ha nem lenne egyértelmű.

12987121_10209118968841187_5431970322208859155_n

Ebéd után Réti Virág és Mucsi Bea mutatott szívmelengetően romantikus kaspó díszítést, és ezzel együtt egy csomó, a magyar piacon még új termékeket, meg sok szépséget, este pedig Farkas Flóra anyák napi oldalát készítettük el, ami megint csak elég ütős projekt volt. Jó tábor volt ez, komolyan, jó erős workshopokkal.

12998321_10208456843837221_8682122196804610986_o

26229436090_14bad456cf_k

Szombat este volt játék is, a szokásos fotócserés és a bingó, sok-sok ajándékkal, meglepetéssel, nevetéssel, már megint, jé. 

Vasárnap reggel az első két nap hangulatát kimaxolva perdült elénk Tamcsi, és megmutatta az elképesztően cukker insta albumát. Ezzel el is telt a vasárnap, mármit az elkészítésével. Amúgy egy nap alatt tényleg meg lehetett csinálni, fotóválogatással és –nyomtatással, díszítéssel, mindennel együtt, tényleg nagyon inspiráló kis holmi.

26409957262_4fda95f6a5_c

Aztán szépen lassan mindenki összepakolt és hazaszivárgott. Tök jó volt együtt, de még jobb, hogy hamarosan megint lesz tábor Tarjánban, gyertek, gyertek ti is, jó lesz, lásd a fenti bekezdéseket, „a boldogság megtalálása” témakörben. 

Még nem érkezett hózzászólás!

Hozzászólás most!