Hogyan vártalak

szerző: Tihany Tamara
 
Van nekem egy nagyon kedves fotós ismerősöm, aki időről időre készít csodálatos képeket a gyerekeimről, amiért én nem tudok eléggé hálás lenni, mert hát ugye egy screppernek a jó fotók azok elengedhetetlen kellékek, limonádét se lehet citrom nélkül készíteni, ugye. Én meg hát, hogy is mondjam na, nem vagyok egy fotós zseni, ezért aztán nekem Kata (Mikus Kata, Ribizlifotó), egyszerűen kincset ér. 🙂 A kincsekkel meg nem árt jól bánni, úgyhogy gondoltam meglepem pár vászonképpel, hogy ne árválkodjanak a Studiója falai üresen…Természetesen a képekhez Tőle
választottam 5 olyan fotót az albumaiból, amik nagy hatással voltak rám (nehéz dolgom volt, azt meg kell hagyni). Aztán vettem néhány 30*30-as vásznat, és elengedtem a fantáziámat, de mivel ez most nem annyira az én emlékeim megőrzéséről szól, próbáltam arra hagyatkozni, hogy mit üzennek a fotók..
Az első kép szerelem volt első látásra! Imádom minden apró részletét, a színeit, a lágy nőiességet, ami sugárzik belőle. Így aztán nem is volt kérdés, hogy egy nagyon finom, nőies, romantikus oldalt készítek belőle, ezért kiválasztottam minden olyan kis apróságot a dobozaimból, ami illik a hangulathoz, virágokat, indás és toll NCsD csipiket, pillangókat, fém  angyalszárnyat, stb.
Szépen kezdett is összeállni az oldal, de valahogy nem voltam elégedett a végeredménnyel. Olyan "szép, meg minden, de valami hiányzik" érzésem volt, de azt nem tudtam mi hibádzik. Mit tesz ilyenkor az elkeseredett, tanácstalan screpper?? Természetesen megmutatja a hasonlóan scrap függő barátnőinek a művét, és várja a jó tanácsokat, észrevételeket, amik előre lendíthetik az ügyét…
 
1,
 
Nos, nem is vártam hiába, mert két jó tanácsot is kaptam, jelesül, hogy hiányzik valami szöveg (naná, csaptam a homlokomra, hiszen terveztem is egy idézetet tenni rá!!! ), és hogy kéne bele egy kis szín még! Nos, ennek fényében nekiestem egy kis rózsaszín festékkel, és hát igen, tény hogy jobb lett, de az is tény, hogy még mindig nem volt az igazi, megmutattam hát újra a barátnőknek…
 
2,
Újabb jó tanácsok (és egy rövidke fókuszpontos tananyag-átismétlést) követően kivilágosítottam picit a virágokat alul (hogy ne legyenek annyira kontrasztosak a fehérneműhöz képest, amire a figyelmet irányítani szeretném), és pauszra gépeltem a kedvenc babavárós versikém egy részletét, amit csíkokra vágva fel is ragasztottam.
És akkor éreztem, hogy igen, ez az, ezt a látványt szerettem volna elérni!!
(A scrap-barátnőknek ezúton is köszönöm a jótanácsokat! 🙂 )

DSC00766

DSC00768

DSC00769
DSC00778

Kíváncsiak vagytok a többi vászonképre is, amik Katának készültek? 🙂

2 hozzászólás

  1. Légies, gyönyörű, inspiráló! Még, még, még…:) A.

  2. Mindet, igen méééég!

    Csodaszép alkotás lett, gratulálok! 🙂

Hozzászólás most!